Hun kori nemzetközi régészeti konferencia a Magyar Nemzeti Múzeumban és az ELTE-n Hír

Az „Attila’s Europe? Structural transformation and strategies of success in the European Hun period” címen nemzetközi régészeti konferenciát rendez a Magyar Nemzeti Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete.

A hun kor ma talán a népvándorlás kori régészet leggyorsabban fejlődő területe, amelyben a napvilágra kerülő új leletanyagok lehetőséget adnak a korszak folyamatainak újra- és átértelmezésére. A 4. század végétől az 5. század közepéig tartó időszak az európai történelem egyik legdinamikusabb, nagy horderejű változásokat hozó időszaka volt, az első olyan korszak, amikor a nagy civilizációs centrum, a Mediterráneum északi pereme került – ekkor még csak rövid időre – a szubkontinensen és vonzáskörzetében zajló események középpontjába.

Európai keretek között mozogva Közép- és Délkelet-Európa folyamatainak vizsgálata a célunk, mindazonáltal egyetlen, sajátos perspektívából. Európa belső folyamatait, kulturális változásait keletről nézve elemezzük, egy olyan régió irányából, amely az őskortól kezdve közvetített hatásokat délről, a Kelet-Mediterráneum és a kelet-európai sztyeppe irányából a tőle északra és nyugatra fekvő területek felé. Amellett, hogy érdeklődésünk általában kiterjed az európai hun hatalom területére – egy jóval a szűkebb közép-európai régión túlterjedő rendszerben nem is lehetne másként –, a konferencia homlokterében az al-dunai terület és Kárpát-medence kutatása áll. A térség a hun birodalom nyugati végén egyszerre centrális tér és határrégió, katonai felvonulási terület és sűrűn lakott vidék. A lehetséges értelmezések sokfélesége szembeszökő.

Az elmúlt években sorra jelennek meg a Kárpát-medence környékére – a Balkánra, a kelet-európai térségre, Közép-Ázsiára, sőt, a Baltikum hun korának kérdéseire fókuszáló tanulmányok, sőt, kötetek: a Kárpát-medence ezekben azonban alig van jelen. A találkozó ezen a helyzeten kíván változtatni.
A konferencián számos magyar kutató mellett erdélyi magyar, román, szerb, horvát, szlovén, cseh, lengyel, német és orosz kutatók mutatják be új kutatási eredményeiket. Kimondott célunk, hogy a korszak tekintélyes kutatói mellett minél több fiatal, innovatív szakember jelenjen meg: a konferencia ilyen formán egy jövőbe néző építőmunka kezdete is. A specialistáknak szóló rendezvény terveink szerint olyan alapot jelent, amelyre a tudományos kiadványok után kiállítás, az érdeklődő közönség számára is hozzáférhető színvonalas ismeretterjesztő munkák épülnek majd.

Magyar Nemzeti Múzeum