Ünnepi nagykoncertet ad a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara fennállásának 169. évfordulója alkalmából. Cikk

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Hirdetés

A november 17-i hangverseny műsorában szereplő szerzőket – Bartók, Kodály, Dohnányi, Mahler, Liszt és Orbán – és műveket mind szoros kapcsolat fűzi hazánk első hivatásos professzionális szimfonikus zenekarához, melynek első koncertje 1853 november 20-án volt Erkel Ferenc vezényletével. Az ünnepi hangversenyen Vajda Gergely irányításával idézik fel a Társaság nemzetközi viszonylatban is páratlan múltját, szólistaként az egyik legkiválóbb fiatal operaénekes, Horti Lilla lép színpadra.

Nemzetközi viszonylatban is páratlan múltra tekint vissza az Erkel Ferenc által 1853-ban alapított Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara. A magyar zenekultúra legfényesebb évtizedeiben – Bartók, Kodály, Dohnányi, Mahler idejében – szinte minden fontos magyar zenei esemény az együtteshez fűződött. A novemberi ünnepi hangversenyen minden szerzőt és művet szoros kapcsolat fűz hazánk első hivatásos professzionális szimfonikus zenekarához.

Kultúrtörténeti esemény volt Schubert halálának 100. évfordulójáról megemlékező ünnepélysorozat, amelynek záróestjén először hangzott el az f-moll fantázia zenekari változata, az akkori elnökkarnagy, Dohnányi tollából. Bartók is e zenekar számára dolgozta át öt zongorakíséretes népdalát a Társaság 80. születésnapjára, és bár Kodály Zoltán a Marosszéki táncok zenekari változatát Arturo Toscanini ösztönzésére készítette el, itthon mégis a Filharmóniai Társaság játszhatta először. Mahler éppen a budapesti operaház igazgatójaként működött, amikor 1889-ben befejezte 1. szimfóniáját, természetesnek tartotta tehát, hogy új alkotását a Filharmóniai Társaság Zenekarának élén mutassa be – ebben a korai változatban szerepelt még a később elhagyott „Blumine” tétel.

Az ünnepi műsorról nem hiányozhat a zenekar történetét meghatározó Liszt Ferenc sem, aki a humánumért, az emberiségért szenvedő hős szimbólumát látta Prométheuszban. S mivel az együttes az új magyar zene mindenkori elkötelezett támogatója, mindehhez egy kortárs magyar alkotás, a páratlanul egyedi stílusban alkotó, de a hagyományokhoz mégis mindig hűséges, Kossuth-díjas Orbán György új műve szólal meg. Az esten Vajda Gergely vezényel, szólistaként pedig az egyik legkiválóbb fiatal operaénekes, Horti Lilla lép színpadra.

Vezényel:

  • Vajda Gergely karmester, Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző

Közreműködik:

  • Horti Lilla - Junior Prima, és Cziffra -díjas operaénekes, és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara

Műsoron:

  • Schubert-Dohnányi: f-moll fantázia - zenekari átirat
  • Mahler: 1. (D-dúr) szimfónia („Titán”) – 2. Blumine
  • Liszt: Prométheusz - szimfonikus költemény
  • Orbán György: Szimfonikus finálé
  • Bartók: Öt népdal énekhangra és zenekarra, BB 71, op. 15
  • Kodály: Marosszéki táncok

További információ >>>

 

Budapesti Filharmóniai Társaság

Kapcsolódó

Sziget 2024: nem zenei programok Cikk

Sziget Art of Freedom ArtFusion Field Nagy Utcaszínház Idén újra visszatér a Nagy Utcaszínház, méghozzá egy elbűvölő darus produkcióval, amit a francia Cie Gratte Ciel társulat hoz el. A ROUGE! légi akrobatái mutatják be tehetségüket ebben a multidiszciplináris showban, miközben a folyamatosan változó színpadkép a te

Huszadik őszét kezdi a Müpa Cikk

Az évad művészei Kelemen Barnabás és Snétberger Ferenc lesznek. Világhírű zenekarok, sztárszólisták, a hazai művészeti élet legjobbjai és a közkedvelt fesztiválok is helyet kapnak a Müpa műsorán. Les Amazones D’Afrique, Brian Blade & The Fellowship Band, Honeybeast, Hiperkarma – pár név ízelítőül az őszi-téli könnyűzenei és jazzkínálatból. A klasszikus zen

2024 nyarán újra nyitva a Gyárkert Kultúrpark! Cikk

Gyárkert 2024 2024 nyarán újra zenével tölti meg Veszprém városát a Gyárkert Kultúrpark. A régió egyik legnagyobb és legkiemelkedőbb koncerthelyszínén idén is népszerű előadók koncertjeit élvezheti a nagyközönség. A hazai zenei élet kiemelkedő előadói lépnek majd színpadra hétvégenként, a tavalyi nagy kedvencek

Tomáš Brauner és a Nemzeti Filharmonikusok április 18-án a Vigadóban Cikk

Tomáš Brauner - A kísértetmenyasszony Izgalmas arra gondolni, hogy a nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró műveik. Dvořák, az Újvilág-szimfónia és a Csellóverseny szerzője negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel: az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadás